Tartalomjegyzék
Ha oktatásról van szó, nem létezik egységes megközelítés. Vannak, akik úgy döntenek, hogy egyetemre mennek, míg mások egyenesen a munka világába ugranak.
Mindig kell egy kis idő, hogy kiderüljön, hova illeszthető vagy. Sokan szeretik, ha van valamilyen képzés és oktatás, mielőtt belevetnék magukat a választott szakmájukba.
Talán már találkozott két ezzel kapcsolatos kifejezéssel. Felsőoktatás (HE) és továbbképzés (FE). Bár hasonlóan hangzanak, valójában nagyon különbözőek. Összeállítottuk ezt a cikket, hogy segítsünk eligazodni közöttük. Megbeszéljük, hogy mik ezek, mi a különbség a felsőoktatás és a továbbképzés között, és melyik a megfelelő számodra.
1. Oktatási szint
A fő különbség a felsőoktatás és a továbbképzés között az, hogy mindkettő különböző szintű tanulmányokat folytat. A felsőoktatás azoknak szól, akik diplomát szeretnének szerezni, a továbbképzés pedig azoknak, akik egyetem nélkül szeretnének továbbtanulni.
Egyszerűen fogalmazva, a felsőoktatás fejlettebb. Egyetemi szintű oktatásra utal, és olyan képesítéseket foglal magában, mint a bachelor-, a mester- és a PhD-fokozat.
A továbbképzés a középiskolát (GCSE) követő minden olyan tanulmányra vonatkozik, amely nem egyetemi végzettséget jelent. Ide tartozhatnak az A-levelek, a BTEC-ek, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a diplomák.
2. Felajánlott képesítések
Az eltérő oktatási szinthez hasonlóan a 2 által kínált képesítések is különböznek.
Az emberek akkor választják a továbbképzést, ha karrierorientált képzést szeretnének, de ha diplomát szeretnének szerezni, akkor a felsőoktatás a megfelelő választás.
A felsőfokú végzettségek közé tartozik az alapképzés (BA, BSc stb.). Ezek a leggyakoribb egyetemi képesítések. Valamint a mesterfokozat és a PhD azok számára, akik az első fokozat megszerzése után folytatják tanulmányaikat.
Ezek közé tartoznak az alapfokozatok is, amelyek rövidebb kurzusok, amelyek teljes diplomához vezethetnek.
A továbbképzési képesítések közé tartoznak az A-levelek, amelyek az egyetemhez szükséges tudományos kurzusok. Valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzések, vagyis a munka mellett végzett tanulmányok.
Ide tartoznak a Business and Technology Education Council (BTEC) képesítések is, amelyek gyakorlatias, karrier-alapú képesítések.
A nemzeti szakképesítések (NVQ) szintén a továbbképzés részét képezik. Amely egy munkaalapú képzés meghatározott szakmákhoz Angliában, Walesben és Észak-Írországban. Gyakorlati és munkaalapúak, és arra szolgálnak, hogy bizonyítsák az adott munkakörhöz szükséges konkrét készségek és ismeretek kompetenciáját.
3. Karrierutak
Az Ön konkrét karriercéljai segítenek eldönteni, hogy felsőoktatásban vagy továbbképzésben vegyen-e részt. Az Ön karriercéljai segíthetnek eldönteni, hogy a felsőoktatási vagy a felsőoktatási képzés a megfelelő Önnek.
Természetesen, ha olyan pálya érdekli, amelyhez diploma szükséges, például az orvosi vagy a jogi pálya. Ez a felsőoktatás körébe tartozik. Ha orvos, ügyvéd, mérnök, tanár vagy tudós szeretnél lenni, egyetemre kell járnod.
Ha viszont az építőipar, a vendéglátás, az egészségügy és szociális ellátás vagy a szépségápolás területén szeretne karriert befutni, akkor a továbbképzés lehet a megfelelő választás az Ön számára. Ezek mind olyan karrierek, amelyek gyakorlati készségeket és képzést igényelnek, de nem igényelnek diplomát.
4. Tanulási stílus
Legyünk egy pillanatra személyesek: mindannyiunknak más-más tanulási stílusa van, igaz? Nos, mind a továbbképzés, mind a felsőoktatás masszívan különbözik egymástól, ha a tanulásról van szó.
A felsőoktatás az önálló tanulásra összpontosít. Bár a kurzusok mind strukturáltak, és az előadások irányítják a tanulást, a diákoktól elvárják, hogy saját maguk gazdálkodjanak az idejükkel és a tanulmányaikkal. Így rengeteg olvasmányt, kutatást és feladatot kell önállóan elvégezniük.
Ami a továbbképzést illeti, az strukturáltabb és gyakorlatiasabb. Remek választás azoknak, akik a legjobban a gyakorlatban tanulnak. A tanfolyamok általában kisebb osztályokkal, több tanári támogatással és a gyakorlati készségekre összpontosítva zajlanak.
5. Korcsoport
Az átlagos korcsoport a felsőoktatás és az FE esetében is eltérő. Elsősorban a 18 éves és idősebb hallgatókra vonatkozik. Az FE a 16 éves és idősebb hallgatókra vonatkozik. Sok diák a 16 éves GCSE elvégzése után folytatja az FE-ben.
A lényeg az, hogy ha 16-18 éves vagy, akkor valószínűleg az FE-ben leszel. Ha 18 éves vagy és diplomát szeretnél, akkor a HE a következő lépés.
6. Költségek
Ahogyan azt el tudja képzelni, a két lehetőség finanszírozása és költségei jelentősen eltérnek egymástól. A pénz fontos tényező lehet annak eldöntésében, hogy melyik lehetőség a megfelelő az Ön számára, ezért nézzük meg gyorsan a HE és az FE költségei közötti különbséget.
A felsőoktatás nyilvánvalóan többe kerül, mivel az egyetemi tandíjak magasak. Az Egyesült Királyságban a tandíj a legtöbb egyetemen a jelentések szerint akár évi 9250 fontot is elérheti. A finanszírozás érdekében diákhitelt lehet igényelni a tandíj és a megélhetési költségek fedezésére.
Ha 16-18 éves vagy, az állam általában fizeti az FE-tanfolyamokat. Ha felnőtt vagy, akkor lehet, hogy díjakat kell fizetned. Ez kevesebb, mint amit egy diplomáért kellene fizetned, és pénzügyi támogatás is elérhető.
Melyik a megfelelő az Ön számára?
Erre a kérdésre a választ csak Ön tudja megadni.
De ökölszabályként, mielőtt választasz, kérdezd meg magadtól: „Milyen karriert akarok?”. Ha álmai munkájához diploma szükséges, válasszon felsőfokú végzettséget. Ha nem, akkor a továbbképzés jobb, gyorsabb és olcsóbb megoldás lehet. A kettő közötti különbséget részletesebben is megvizsgálhatod.
Mindkettőt is megteheti. Egyesek még az FE-vel is kezdik, majd áttérnek a HE-re. Például először elvégezhet egy BTEC-képzést vagy szakmunkásképzőt, majd később egyetemre mehet.
Következtetés
Nincs egyetlen helyes út. De reméljük, hogy segítettünk megkönnyíteni a döntést, és tisztáztuk a felsőoktatás és a továbbképzés közötti különbséget.
A nap végén minden azon múlik, hogy mi működik a legjobban az Ön számára. Az Enrollmate mindig itt van, hogy segítsen Önnek!